| Szűkebb pátriánk |
| leírás: |
színes, olasz játékfilm, 99' |
| rendező(k): |
Francesca Comencini |
| szereplők: |
Giuseppe Battiston, Laura Chiatti, Luca Argentero, Luca Zingaretti, Valeria Golino |
| tartalom: |
A tavalyi Római Filmfesztiválon láthatta első alkalommal a közönség Francesca Comencini rendező (Apám szavai) új alkotását, a Franco Bernini forgatókönyvíró tollából született „A casa nostra” című filmet; a cím a nemzetközi fesztiválokon „Our Country”, azaz a „Mi országunk” címmel futott, ám az olasz eredetit figyelembe véve közelebb állunk egy országnál szűkebb keresztmetszetű közösségre való utaláshoz, így lett a magyar elnevezés „Szűkebb pátriánk”. A film (negatív?) főszereplője Ugo, egy milánói üzletember, akiről gyakorlatilag mindenki tudja, hogy pénze nagyobbik felét törvénytelen ügyeskedésekből kaparta össze, de ezt bizonyítania is kell annak, aki bíróság elé akarja citálni. Márpedig épp ez a célja a csinos, de belül üresnek tűnő Ritának (Valeria Golino – Esőember, Négy szoba, Grazia szigete), aki ott lohol a férfi nyomában, hogy lefülelhesse. A hajsza alatt megismerünk megannyi érzelmileg sérült, kizárólag az anyagi hasznot szem előtt tartó figurát, akikkel Ugo kapcsolatban áll. Végül megállapíthatjuk, összehasonlítva egy másik az Európa Filmhónap keretein belül vetített olasz filmmel, a Testvérem egyedüli gyerekkel, megdöbbentő látni, hogy mintha nem is egyazon országban játszódnának. Míg ugyanis Daniele Luchetti hősei életszerető, rendkívül emocionális déliek, addig a Szűkebb pátriánk északi nagyvárosának kiüresedett polgárait a drog, az alkalmi szex, de legfőképp a pénz motiválja. Mindenképp érdemes tehát e tekintetben is összevetni a két alkotást! |
| korhatár: |
 |
| megjegyzés: |
Európa Filmhónap |
|
|
|
|